Mióta Zserbót januárban elvesztettük, csak a két macska boldogít minket. Elkényeztetett, finnyás hátramozdítók, madár-, gyík- és vakondpusztítók, de mi szeretjük őket. Sokáig úgy gondoltam, nem is kell kutya, elég a macskanépség. Különben is, rettentően megsértődnének, ha hirtelen megjelenne mellettük egy ősellenség.
Aztán március körül - vagy febuár vége volt? - már egyre inkább éreztem, hogy jó lenne egy négylábú társ, aki elkísérne kirándulni, aki rendre szoktatna (ne aludjak hétvégén sokáig), aki mellettem lenne, amikor magányosnak érzem magam (a fiúktól eltekintve, persze).
Már két hete túl vagyok az állatmenhely "interjúján", bármikor mehettünk volna, hogy megnézzük a "kínálatot". Első körben ugyanis onnan szeretnék kutyust befogadni.
De elbizonytalanodtam. Most hozzak egy kutyust, amikor egyre nagyobb az infláció, nemcsak a kenyér ára megy fel, hanem az állateledeleké, állatgyógyászati eszközöké, állatorvosé is? A macskák se fényevők, az oltások sincsenek ingyen. Biztos, hogy ebben a helyzetben kell még nekem plusz kiadás??
És a múlt héten úgy döntöttem, kell. Mindig volt kutyám(nk), kivéve azt a 10 évet, amikor a városban éltünk, a harmadikon. Egy telefon, még egy telefon, és ma végre ott álltunk a menhely előtt, és megismerkedtünk két szóba jöhető jelölttel.
Mit mondjak, egyik aranyosabb, mint a másik. Virgoncak, kíváncsiak, örökmozgók. Végül a kis tacsiszerű eb bűvölt el (-meg) egészen, aki egyelőre a Zsizsik névre hallgat. Azt a nyalakodást, amit az arcomon végzett, amikor felvettem! Bebújt a fejemen lévő kapucniba (esett az eső), mászott rám egyre feljebb, alig tudtam megtartani. Nagy öröm volt neki a kintlét egyébként is (kennelben lakik, mint a többiek), sok inger körös-körül, szagok, fű, falevelek. Hagyta, hogy vakargassam a füle tövét, masszírozzam a gerincét. (Mondjuk, ki nem örül ennek??)
A jövő héten még nem, de utána tuti, hogy elhozzuk! Egyelőre próbaidőre, és ha bírja a macskákat is (nem megenni) meg velünk is kijön, akkor marad. Már azt tervezem, hol lesz az ágya, hogy tudnánk megoldani a kijáratot, hogy ne nekem kelljen állandóan ki-beereszteni (mint a macskákat télen), mert kinti-benti kutyusnak szeretném.
Újra lesz kutyám(nk)!! Izgatott vagyok. Jobb, mint egy pasi...
